Törökbálint segít!


Megdöbbentő és drámai események zajlanak a szomszédunkban. Folyamatosan érkeznek a háború elől menekülők az ukrán-magyar határon keresztül: kárpátaljai magyarok és ukrán állampolgárok egyaránt.

Magyarország - és természetesen Törökbálint - minden lehetséges eszközzel igyekszik segítséget nyújtani az otthonukat kényszerűségből elhagyóknak. A város egy emberként mozdult meg, és Elek Sándor polgármester irányításával a Munkácsy Mihály Művelődési Ház szinte azonnal “ideiglenes befogadóhelyként” kezdett működni. Elsőként az Ukrajnában tanuló - főleg afrikai - diákok érkeztek a városunkba, majd őket követték az ukrán és kárpátaljai magyar családok. Minden hozzánk érkező szállást, élelmiszert, ruhát és tisztálkodási lehetőséget valamint egészségügyi ellátást kapott.

A diákokat meglátogatta Hon. Thomas Mbomba ghánai külügyminiszter-helyettes, Emmanuel Kwame Bebaako-Mensah, ghánai konzul és Entz Boldizsár Péter, ghánai tiszteletbeli főkonzul. A nagykövet úr megköszönte a városnak a segítséget. Kiemelte, hogy Törökbálinton példamutató szervezettséggel és mélyről jövő segítőkészséggel találkozott.

Az őszinte segítőkészségnek szép példája, hogy a művelődési ház dolgozói fáradtságot nem ismerve vetették bele magukat a karitatív munkába már az első pillanattól fogva. Az adományok soha nem látott mennyiségben érkeznek még most is, magánszemélyektől és törökbálinti vállalkozóktól egyaránt.

Az önkormányzat külön segítséget nyújt a családoknál vagy törökbálinti szálláshelyeken átmenetileg biztonságra találó menekülteknek is. Őket a Segítő Kéz Szolgálaton keresztül látják el élelmiszerrel és ruházattal.

Az alapvető ellátáson kívül mindenki segítséget kap az idegenrendészet hatáskörébe tartozó dokumentumok beszerzésében is.

Egy közösség belső erejét és összetartását mindig a krízisben való helytállás mutatja meg: Törökbálint önzetlen odafordulása példát és erőt ad a jövőre nézve. Bízhatunk egymásban: és ez a mai világban talán az egyik legnagyobb kincs.
 


 

Megjegyzések