Amikor Tóth József Farkas, nyugalmazott magyar szakos középiskolai tanár, könyvtáros március 13-án kiment a törökbálinti Vasút utcában álló családi ház kertjébe, hogy az egyik gyümölcsfához kordont készítsen, még nem sejtette, hogy hamarosan különös élményben lesz része.
A kordon oszlopának behelyezéséhez egy kézi lyukfúrót használt. Amikor kiemelte a földből az eszközt, a kivágott földdarabból egy különös alakú kő került elő. Az egyik oldala szokványos kődarabnak tűnt, a másikon azonban egyértelműen emberi kéz alkotta díszítés látszott.
Tóth József Farkas érdeklődését felkeltette a lelet, és szerette volna tudni, hogy pontosan mit talált, ezért a tárgyról készült képeket elküldte egy általa ismert régésznek.
A válasz nem is váratott soká magára. Mint kiderült, a megtalált tárgy egy ujjbenyomkodással tagolt plasztikus bordával díszített, kézzel formált edény töredéke lehet.
A területen a középső bronzkori Vatya-kultúra hamvasztásos temetője (Kr. e. 1800-1500), kicsit távolabb a késő bronzkori halomsíros kultúra (Kr. e. 1500-1200) telepe ismert. Bár a fotón látható töredék nem azonosítható egyértelműen, a régész valószínűnek tartja, hogy a töredék az említett kultúrák valamelyikéhez tartozik. Nemsokára a területileg illetékes szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régésze is vizsgálatnak veti alá a tárgyat, hogy megbizonyosodjon annak koráról.
Különös érzés kézben tartani egy tárgyat, amelyet valószínűleg egy közel négyezer évvel ezelőtt élt ember alkotott és használt. Az mindenesetre egyértelmű, hogy Törökbálint területe már ebben a távoli korban is vonzó lakhelynek számított az akkori emberek számára.
Tóth József Farkas érdeklődését felkeltette a lelet, és szerette volna tudni, hogy pontosan mit talált, ezért a tárgyról készült képeket elküldte egy általa ismert régésznek.
A válasz nem is váratott soká magára. Mint kiderült, a megtalált tárgy egy ujjbenyomkodással tagolt plasztikus bordával díszített, kézzel formált edény töredéke lehet.
A területen a középső bronzkori Vatya-kultúra hamvasztásos temetője (Kr. e. 1800-1500), kicsit távolabb a késő bronzkori halomsíros kultúra (Kr. e. 1500-1200) telepe ismert. Bár a fotón látható töredék nem azonosítható egyértelműen, a régész valószínűnek tartja, hogy a töredék az említett kultúrák valamelyikéhez tartozik. Nemsokára a területileg illetékes szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régésze is vizsgálatnak veti alá a tárgyat, hogy megbizonyosodjon annak koráról.
Különös érzés kézben tartani egy tárgyat, amelyet valószínűleg egy közel négyezer évvel ezelőtt élt ember alkotott és használt. Az mindenesetre egyértelmű, hogy Törökbálint területe már ebben a távoli korban is vonzó lakhelynek számított az akkori emberek számára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése